2013. szeptember 14., szombat

Jean Ayres világhírű amerikai gyermekpszichológus 1972-ben jelentette meg a "Szenzoros integráció és tanulási zavarok" című munkáját, amelyben fölveti, hogy a tanulási zavarok hátterében valószínűleg rendellenes neurofiziológiai folyamatok állnak. A szenzoros integráció kifejezés jelentése az érzékelések hasznos rendezése. Minden pillanatban megszámlálhatatlan egységnyi információ jut az agyunkba, nemcsak a szemünkből és a fülünkből, de testünk minden részéből. Az agy lokalizálja, szétválogatja és rendezi az érzékeléseket. Amikor az érzékelések jól rendezettek vagy integrált módon folynak, akkor az agy fel tudja használni őket arra, hogy észleléseket, viselkedést és tanulást produkáljon . Ha az agy rosszul integrálja az érzékleteket, akkor ez az élet sok dolgát megzavarja. Több erőfeszítésre és nehézségre lehet számitani, mint sikerre és elégedettségre. Szenzoros integrációs zavar következtében a gyermekek lassabban tanulnak, vagy viselkedészavarai lesznek. 
Az ember arra van rendelve, hogy élvezze azokat a dolgokat, amelyek elősegítik az agy fejlődését, ezért természetes módon mindig keressük azokat az érzékleteket, amelyek segítik agyunk rendező munkáját. Ezért szeretik a gyermekek annyira, ha ölbe veszik, ringatják őket, ezért szeretnek futni, ugrálni, mászni, úszni. Mozogni akarnak, mert a mozgásélmény táplálja az agyukat. 
Amit a gyermek kellemesként él meg, annak valószínűleg integráló a hatása. A gyermeknek saját magának kell szabályoznia, megszerveznie agya működését, a velük foglalkozóknak olyan környezetet kell biztosítaniuk, amely felébreszti a gyermek vágyát a mozgás, cselekvés iránt. Ezt a vágyat, késztetést tekintjük a terápia legértékesebb eszközének. A szenzoros tapasztalatok legjobb szervezője maga a mozgás, amelyben a gyermek játékosan, kreatívan, örömmel, kísérletezve tapasztalja meg önmagát és a világot. A gyermekek legtöbbször ösztönösen tudják, hogy mi segíti fejlődésüket és hiányosságaik pótlását, így spontán képesek kiválasztani azokat a terápiás eszközöket, amelyek fejlődésüket előmozdítják. 
A terápia nem gyógytorna, nem  korrepetálás, nem gyermekmegőrző és nem nem játszóház, hanem speciális segítés, fejlesztés.